Céginformáció

Szolgáltatások

Kockázatértékelés

Környezetvédelem

Tűzvédelem

Munkavédelem

ADR szaktanácsadás

Kapcsolat


Üdvözlöm Önt az Aramid Kft. honlapján!

aramid

Kockázatértékelés készítése:

- Kockázatértékelés készítése, felülvizsgálata

- Veszélyek és a kockázatok felderítése

- Veszélyek és  kockázatok értékelése és rangsorolása

- Intézkedési terv készítése

1993. évi XCIII. törvény 54. § ír a kockázatértékelésről mely szerint:

A munkáltatónak már egy munkavállaló, alkalmazott esetén is rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.

A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét.

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását). Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést, ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő.

A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása:

  • a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai;
  • a veszélyek azonosítása;
  • a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma
  • a kockázatot súlyosbító tényezők
  • a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása;
  • a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése; a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja;
  • az előző kockázatértékelés időpontja.

A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.

A munkáltató a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját, a kollektív, műszaki egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket.

A kockázatértékelésnél  minden lényeges veszély és kockázat rögzítésre kell hogy kerüljön. Nem kerülheti el a figyelmünket az úgynevezett kisegítő tevékenységek sem pl. idegen munkavállalók, takarítás stb.

Kockázatértékelés típusai:

  • kémiai kockázatértékelés során a munkavállalókat érhető  veszélyeket vizsgáljuk pl:kémiai anyagok által okozott expozíciót vizsgáljuk
  • biológiai  kockázatértékelés során a munkavállalókat érhető veszélyeket vizsgáljuk pl:fertőzés veszélyt, vagy járványveszélyt
  • pszichoszociális kockázatértékelés során a munkavállalókat érhető veszélyeket  vizsgáljuk pl: munkaidőt, munkaterhelést




aramid